Bármennyire is hihetetlen, mert valahol tényleg az, de vannak olyan működések, programok, érzések, gondolatok, viselkedések, tünetek, akár manifesztált betegségek, amelyekhez semmi közünk, azon kívül, hogy az illető akihez eredetileg tartozott az energia, valamilyen módon kapcsolódott velünk. Ez a kapcsolódás minél intenzívebb, minél erősebb és minél gyakoribb, annál inkább vagyunk kiszolgáltatva ennek a folyamatnak, és főleg mi, nők, hiszen nekünk van méhünk, mely nem csak teremteni és életet adni képes, hanem befogadni és transzformálni is, és nem csak a fizikai síkon, hanem energetikailag is. Ez végülis a feladata, és a nők, ilyen módon, kollektívan vállalták azt, hogy folyamatosan magukon keresztül transzformálják, átalakítják a világot. Elsősorban a környezetüket. A baj az, hogy ezt a vállalást már régen nem tudjuk, nem ismerjük, elfelejtettük, így csak az automatikus befogadó működést éltetjük, míg a tisztító és átalakító folyamat már nem történik meg automatikusan. A havi vérzés is ezt a folyamatot szolgálta valaha, már azonban annyi inger és nehézség ér minket mindannyiunkat, és a szexuális kapcsolatok száma is legtöbbször több az egynél, hogy a természetes tisztulási folyamat nem képes megfelelni az eredeti céljának.
Érdemes azon gondolkodni ezekben a napokban, milyen olyan megoldatlanságaink vannak az életünkben, amik esetleg azért nem oldódtak még meg, mert nem is a mieink… van-e körülöttünk, főleg a szüleink, testvéreink és párjaink vagy ex-párjaink, közeli barátaink valamint a bármikori spirituális tanítóink és közösségeink tagjai közt olyan, aki hasonlíthat a mostani önmagunkra, vagy aki történetei, energiái hasonlatosak azokhoz, amiktől magunkban nem tudtunk eddig megválni, esetleg féltünk tőle, hogy beigazolódik egy régi sejtés, félelem, megtörténik valami, amit nem szeretnénk, vagy érzünk-e olyat, mintha nem is önmagunk lennénk… A spirituális programok esetében olyan kapuk nyílnak meg, sokszor mágiával fűszerezve, hogy egyelőre számunkra ismeretlen folyamatoknak lehetünk áldozatai, a barátok, közösségek esetében a szeretet, a család esetében a legkisebb törvénye (a gyerek mindent érez és mindent elfogad, amit a rendszer neki ad), a szexuális kapcsolatok esetén DNS szinten keverednek össze a létezésünket meghatározó gondolatok, vállalások, vágyak, nehézségek és megoldatlanságok, a fogadalmak, eskük pedig kötnek, akár életeken át, örökkön örökké…
Mindannyiunk életében a befogadás és kiárasztás mentén áramlanak az energiák, sajnos / nem sajnos az élet és a halál energiája is. Vannak azonban, akik sokkal inkább befogadnak, mint kellene, és vannak, akik inkább kiárasztással szabadulnak meg a számukra elbírhatatlannak tűnő érzésektől és nehézségektől, átadva azt másoknak.
Ezen folyamatok hosszú ideje teljesen tudattalanul zajlanak, s csak kevesen használtak fel szándékosan másokat saját önérvényesítésükre, de attól még, hogy nem tudjuk, mert eddig nem láttunk, attól még a felelősség mindig minden esetben a miénk. Mindenkinek a sajátjáé. Ezt is ideje van magunkban tisztázni, és ennek mentén egy új perspektívából vizsgálni az életünket, a céljainkat, és főleg, a nehézségeinket.
A méhünk tisztítása energetikailag, elhagyhatatlan a mai női egészséges létezéshez. Időről időre, újra és újra meg kell néznünk, mit cipelünk magunkban, pontosabban: kiket és kiknek a mijeit cipeljük magunkban, és dolgozni kell vele. Kiengedni, kitisztítani, fényesíteni, vagy adott esetben, visszaküldeni a feladóhoz.
Saját határaink újrafogalmazása és kijelölése történik egy teljesen másfajta módon, mint amit a patriarchális, maszkulin idea megteremtett. Ez a rendszer a férfiaknak sem jó, a nőknek pedig főleg nem. Tisztább tér, tisztább gondolatok, tisztább kapcsolatok születnek a jövőben, mely folyamat már javában zajlik. Visszakapcsolódni az ősi tudásokhoz, szakralitáshoz, a mindennapok szintjén is. Életet élni, élet helyett.
Szeretettel,
Anna Rose
Comments