Határok
Ahogy már sokszor említettem, a Mező minden információval segít minket abban, hogy tisztábban láthassunk, mint amire egyedül, önmagunkban képesek vagyunk. Ezt jelenti a tükör elmélet is, amit persze nagyon is félre lehet érteni akkor, ha kiragadunk egy-egy tanítást, mondatot, melyet úgy értelmezünk, ahogy pillanatnyi vakfoltjainkkal, sémáinkkal, felfogni tudunk. Az egész világ egy nagy tükör, minden tükröz mindent, vagy inkább úgy tudnám ezt mondani, hogy minden folymamat, történés, az életünkben tükröt tart arról, ami valamiért számunkra egyébként nem látható, vagy látható, csak épp nem vesszük észre. Mint a fától az erdőt. És ilyen módon, persze, minden bennünk van, de nem úgy, hogy minden amit kívül látok az én vagyok (egy villamos sem én vagyok, igaz?), akkor miért gondoljuk, hogy a velünk történő minden kellemetlenség és bántódás is én vagyok?
Évek óta láttam rá először arra, hogy van egy számomra teljesen kitakart sötét terület az aurám jobb oldalán, akkor még jobb hátul volt, most már legalább jobb elől van. Attól még nem volt olyan könnyű észre venni, és azért nem, mert olyan régen ott van, úgy megszoktam, hogy fel sem tűnt, hogy nincs rendben vele valami. Mindannyiunkra igaz: ami kezdetek óta, vagy kis gyermekkorunk óta velünk van, az számunkra természetes, bele növünk, vele növünk, együtt élünk, és mivel a gyermek mindent, amit kap, abszolút valóságként érzékeli (nem gondolkodunk 3 évesen, hogy ami történik, történhetne-e máshogy, de 7-8 évesen sem kérdőjelezzük meg szüleink és tanáraink viselkedését, ennél sokkal egyszerűbben működünk, mégpedig: ha valami nem jó és baj van, akkor annak kizárólag én lehetek az oka. A gyerek természetszerűen én-központú.) Tehát idő volt, míg rájöttem, hogy valamit nagyon nem látok, s mikor ez a felismerés megvolt, láttam, hogy térben, az aurámnak ez a jobb hátulsó, felső részén van. Eltelt néhány év, ez már nincs, most pedig megláttam, hogy elől, jobbra, velem egy vonalban van egy hatalmas űr, hiány, egész pontosan, ott nincsenek határaim.
Ilyenkor higgyétek el, semmit nem ér az arany gömb meg mindenféle varázslat, esetleg ideig-óráig adhat némi védelmet, hogy mondjuk az aluljáróban ha átsétálsz, ne szálljon rád mindenki, de alapvetően nem fog megvédeni semmitől, és azért nem, mert azt kell látnod, hogy sérültek a határaid, máskülönben sosem fog meggyógyulni az, ami miatt az egész rendszered nem tud egészségesen lenni. Egészségesnek lenni nem lehet határok nélkül, az immunrendszer is a tested védelmét szolgálja, hogy ne engedj be ott olyanokat, akik számodra ártóak és kártékonyak, de mint minden, ez is összefügg test – lélek – szellem szintjén, és azért írok most erről, mert nézzétek meg, milyen sokan betegek, hányféle nyavaja terjed és nem múlik hónapok óta, még a leginkább tudatosan élők körében is. Határokról is szól ez, minden vírus, minden benned elszaporodott baktérium azt mutatja, a rendszered védtelen, még pontosabban, beengedtél valakit a rendszeredbe, akit nem kellene, mert megbetegít a jelenléte.
Nálam ez most már csak annyiban jelenik meg, hogy védtelen voltam bizonyos emberek rosszindulatú, támadó energiájára, gyűlöletére, irigységére, bosszú vágyára, és mivel volt ezzel kapcsolatban egy bazi nagy vakfoltom, így a testem védtelen maradt a támadással szemben és több kört le kellett futnom, mire megértettem, mi történik. Aztán megláttam egy meditációban, hogy jé, ez megint a testem jobb elülső oldala, és néztem, ahogy minden tudatos szándék ellenére, csak úgy ömlik be kintről a minden is, én pedig mosolyogva meditálva mintha nem is vennék tudomást róla. Innen már megvolt az irány, merre menjek tovább, 24 óra sem kellett, hogy összeállt a kép, egyrészt visszamenőleg a születésemig, másrészt visszamenőleg sok sok előző éleletembe, és döbbenet: megértettem, miért zavar annyira, hogy nincs a kertemben kerítés! Mármint, egész pontosan, úgy alakult, hogy hátam mögött van, bal oldalt van, szemben van, csak jobb oldalon nincs, ez elképesztő! Eredetileg lett volna, csak a kivitelező elment mielőtt befejezte volna a munkálatokat, és igen, itt jön a másik, hogy ezért nem kell hálás legyek neki, mert a felismerést nem ő okozta, és a gyógyulást sem ő fogja hozni. Ő így is, úgy is, lopott, mert a pénzt megkapta, csak nem végezte el a munkát, de haragudni nem haragszom, már, legalábbis, mert mindig tudom, hogy mindig, minden okkal történik és „értem van” – azért idézőjelben, mert nem az van értem, hogy kétszer fizessem ki a kerítés díját, hanem az, hogy tudjam látni az üzenetet, amit ez a helyzet mutat.
Te hol nem tartod a határaidat? Hol engedsz be ártó, mérgező energiákat az életedbe? Hol fáradsz el, hol betegszel meg, ki és mi vonja el tőled az Életerődet?
És kevésbé kellemes kérdésem: esetlegesen Te hol vagy ártó és zavaró mások számára? Hol nem tartod tiszteletben mások határait, mert túl erősen lép színre benned akár az énközpontú gyermek?
A statisztikák és a visszajelzéseitek alapján az írásaim minimális mértékben jutnak el az olvasóimhoz, ha szeretnél mindig értesülni az új posztokról, kérlek a beállításoknál módosítsd, hogy mindig elöl legyek a hírfolyamban, úgy hátha több esélyünk van 😊
Szeretettel,
Anna Rose