Már éppen majdnem elhittem, hogy ez a Telihold nem hozott semmi különöset, sőt, nem hozott igazából semmit sem, fáradtságon meg feszültségen kívül. Majdnem elhittem, mikor aztán csak történt egy olyan, hogy azóta is itt pislogok, mert hang nem jön ki a számon. Néhányan tudják, miről van szó.
Igen, a kishitűség, a régi működés, a gondolkodás, még ha “tudatos” is (haha), erősen lekorlátozza az értő és felismerő képességünket, főleg önmagunkkal kapcsolatban…
S most magamon keresztül tovább gondolva, szólok Hozzátok 🌷
Mi van akkor, ha mindazok, akikhez vonzódtunk, akiket másokban láttunk egykor, mind Mi voltunk? Az a Mi, az az Én, aki lehettem volna, vagy aki majd, leszek? Netán, akiről idejekorán lemondtam, vagy akitől oly sokat reméltem, hogy inkább neki sem kezdtem megvalósítani?
Mi van akkor, ha ezt már felismertük és mára már Azok, vagy majdnem Azok vagyunk, akiket másokban láttuk, pontosabban, hogy vonzalmunk tárgya, Mi Magunk voltunk?
Mi van akkor, ha Az, aki bántott, az mégsem én vagyok? Ez már nem fér bele általában, hisz alapfokú tanítás a lélek világában, hogy az is én vagyok, hogy bántom magam, hogy nincs nálam nagyobb hatalom, hogy nincs áldozat, hogy karma van, stb, nem írom mert ezt ismered; s mi van, ha ez mind NEM így (nem csak így) van? Mi van, ha ezt akarta elhitetni veled a rendszer, a mátrix. S míg mosolyogsz magadban, hogy csak az hiszi, hogy megfigyelik, akinek van mitől félni valója, csak az gondolja, hogy van rajta kívül - értsd magában megdolgozatlan és jelenleg még fel nem ismert árnyékrésze kivetüléseként bárki, aki bántani akarja, addig az van, hogy Te nem látsz tovább ősi keleti és spirituális tanításoknál - melyek mi van, ha nem is igazak?
Mi van, ha a dualitás nem csak itt létezik, ha a Fény és Árnyék harca nem belülről kifelé, hanem kívülről befelé, s Fentről Lefelé is hat? Mi van, ha nem úgy van a Teremtés történet, nem úgy van a Teremtő sem, és mi van, ha igazak a Titkos tanítások, amik szerint azokat, akik sokat tudtak, mind eltűntették hirtelen, tragikusan?
Nem, nem félelmet kelteni szándékozok, csak ébreszteni. Ébresztő van. Ébresztő a sokféle valóságból. És már az sem biztos, hogy jó helyen ébredünk fel. Mátrix a mátrixban.
De akárhogy is van, akármennyire is bizonytalanná válik minden, sok dolog mégis bizonyos: hogy ez a káosz jó; hogy ez a felfordulás tisztít és értünk van; hogy megint majd kiderül, minden fordítva van, hogy minden is egyszerre igaz. Hogy a valóság olyan komplex és összetett, amit emberi elme jelenleg még el nem bír, de ez is változóban, és ami régi, az bizonyosan nem marad.
Kevés dolog marad majd meg, ami Igaz. És azt is elfedik előttünk újra meg újra, de közben semmit nem is lehet már tovább titokban tartani.
Aki nem vállal felelősséget, komoly következményekkel hullik majd a porba. Aki nem meri választani az Igazat, az őszintét, a Tisztát, azt kilöki a Rendszer, s aki ekként él és halad tovább, azt bár üldözik, de mégis felmagasztaltatik.
És ahogy ezt leirtam gondolkodtam rajta picit, miféle Rendszer löki ki vajon a Hamisat, hisz eddig pont fordítva volt. De az Üzenet így szólt, s ez azt jelenti:
Új Rendszer van Hatalmon.
Olyan Rendszer, melynek oldalán már Mi állunk.
Az elmúlt napokat áthatotta a valóban feltétel nélküli szeretet. Gyönyörű megélésekben ragyogtunk sokan. Mára viszont megváltozott valami, ami nem most van, ezt fontos tudatosítani! Nem most van, de most mutatja magát, hogy többé ne ismétlődjön, hogy tisztuljon, gyógyuljon ez is. Ezek az emberiség legfájdalmasabb borzalmai. És valamilyen módon, mind érintve vagyunk. Így vagy úgy. Ideje van ebben is változni.
Anna Rose